Érdemben nem változott az antiszemita előítéleteket elfogadók aránya a magyar társadalomban, de a Holokauszt tagadók és relativizálók aránya évről-évre nő – derül ki a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából, a Medián Közvéleménykutató közreműködésével készített „Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban 2018” felméréséből. A TEV 2018-as évről készült monitoring jelentése alapján a tavalyi évben 32 antiszemita gyűlöletcselekményt regisztráltak, ami kevesebb, mint az azt megelőző évben.
A TEV hetedik alkalommal teszi közzé a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közreműködésével, azonos módszertannal készült éves felmérését, melyből kiderül, hogy a tavalyi évhez képest kimondottan pozitívan változott a magyar lakosság körében Izrael megítélése. A teljes lakosság körében nőtt azoknak az aránya, akik pozitívan tekintenek Izraelre (3%-ról 9%), míg elenyészően nőtt azoknak az aránya, akik negatívan tekintenek a zsidó államra (4%-ról 5%).
A teljes népesség körében továbbá csökkent azoknak az aránya, akik szerint az itt élő zsidók lojálisabbak Izraelhez, vagy akik szerint Izrael agresszor lenne a palesztinokkal szemben. Eközben viszont nőtt azoknak az aránya, akik szerint Izrael jogos önvédelmi harcot vív. Ezek mellett a lakosság fele úgy látja, hogy a zsidók Nyugat-Európa egyes országaiban nagyobb fenyegetettségnek vannak kitéve, mint Magyarországon. A kutatás érdekes, további értelmezést igénylő tanulsága, hogy a mérsékelten antiszemita válaszadók bizonyultak a leginkább megértőnek Izrael önvédelmi harcával kapcsolatban.
Gyakori vitatéma, hogy mennyire növelte az antiszemitizmust az úgynevezett Soros-kampány. A zsidóságról a teljes lakosság körében változatlanul csupán 1%-nak jut eszébe Soros György. Érdekes, hogy az erősen antiszemita attitűdöt mutató megkérdezettek, illetve a Jobbik szavazói között is csupán elenyészően nagyobb ennek az asszociációnak az aránya: mindössze 2%.
Arra a kérdésre, hogy mi jut eszébe Sorosról, a teljes lakosság körében változatlanul 2% gondolt a zsidóságra. Ez a szám azok között a legmagasabb, akiknek a zsidósággal kapcsolatban negatív előítéleteik mutathatóak ki, de körükben is csupán 5% asszociált a zsidóságra az üzletember nevét hallva. Az antiszemiták közül többen asszociáltak egyéb negatív, a nyilvánosságban negatív konnotációval bíró kifejezésekre is (migránsok, hazaárulás, hatalom, stb.).
Ugyanakkor különösen negatív képet és tendenciákat mutat a holokauszt tagadásának és relativizálásának elfogadottsága a társadalomban. 2006 óta soha nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik szerint a koncentrációs táborokban sosem voltak gázkamrák (15%), a holokauszt nagy részét a zsidók csak utólag találták ki (21%), illetve a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint állítják (26%). Mind a három kategóriában a valaha mért legmagasabb értéket mutatnak az egyetértő válaszadók.
Változatlanul 55% ért egyet azzal, hogy ennyi évtizeddel a holokauszt után már „le kéne venni ezt a témát a napirendről”. Érdekes módon azonban a 2017-es 42%-hoz képest tavaly 50% értett egyet azzal, hogy többet kellene tanulni a holokausztról.
A Tett és Védelem Alapítvány 2013 óta rendszeresen közzéteszi havi antiszemita gyűlölet-bűncselekmények és incidensek monitoringjelentését is. A közelmúltban megjelent 2018-as éves jelentés alapján kijelenthető, hogy csökkent a hazai gyűlöletcselekmények száma: míg 2017-ben 37 ilyen eset került regisztrálásra, tavaly ez a szám 32 volt, melyek közül 3 esetben személy elleni támadás, 10 rongálás és 19 gyűlöletbeszéd-cselekmény került megkülönböztetésre.
A kutatás elérhető itt:
Angolul: