Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban – 2018. év
Érdemben nem változott az antiszemita előítéleteket elfogadók aránya a magyar társadalomban, de a Holokauszt tagadók és relativizálók aránya évről-évre nő – derül ki a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából, a Medián Közvéleménykutató közreműködésével készített „Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban 2018” felméréséből. A TEV 2018-as évről készült monitoring jelentése alapján a tavalyi évben 32 antiszemita gyűlöletcselekményt regisztráltak, ami kevesebb, mint az azt megelőző évben.
Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban – 2017. év
A TEV megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által ötödik alkalommal készített kutatás az antiszemita előítéletek gyakoriságát és annak erősségét vizsgálja, mely szerint 2017-ben az antiszemitizmus összességében nem nőtt hazánkban, azonban arányaiban emelkedett a szélsőséges antiszemiták száma. Nem várt módon az emelkedés a baloldalon történt, így 2017-ben eltűnt a különbség a jobb- és baloldal között az antiszemita beállítódás tekintetében.
Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban – 2016. év
Negyedik alkalommal készült el a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a magyar lakosság antiszemitizmusát vizsgáló kutatás. Ismét megfigyelhető volt, hogy enyhe mértékben, de emelkedett az antiszemita attitűd. Ugyanakkor szembetűnő az aktív holokauszttagadók arányának emelkedése.
Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban – 2015. év
Harmadik alkalommal mutatta be a Tett és Védelem Alapítvány a magyar lakosság antiszemitizmusát vizsgáló kutatásának jelentését. Az eredmények alapján a tavalyi évhez képest kis mértékben, de nőtt az antiszemita attitűd Magyarországon. A magyar társadalomban 23 százaléka erősen, 12 százaléka enyhébben, de antiszemita. Mindkét szám 2 százalékpontot erősödött az előző évhez képest.
Bodnár Dániel, a TEV kuratóriumi elnöke szerint a legszomorúbb a felmérésben, hogy nőtt a holokausztot tagadók és relativizálók aránya. Bodnár Dániel szerint rosszul beszélünk a holokausztról, és ebben a politikai véleményformálókon kívül a zsidó közösségeknek is van felelőssége.
Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban – 2014. év
A magyar lakosság több, mint egyharmada vall antiszemita előítéleteket – ez az egyik megállapítása annak a tanulmánynak, amit a mai napon mutatott be a nyilvánosságnak Tett és Védelem Alapítvány központjában. A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvéleménykutató Intézet készített átfogó felmérést az antiszemita előítéletek mértékéről, a zsidósággal kapcsolatos beállítódás jellemzőiről, valamint a zsidó szervezetek aktív közéleti szerepvállalásának megítéléséről.
Az 1200 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás főbb megállapításai:
• Az elmúlt időszakban kis mértékben nőtt az antiszemita előítéleteket vallók aránya,
• A magyar közvéleményt csak igen mérsékelten foglalkoztatják a zsidó közélet kérdései.
• A Jobbik szavazói az átlagnál jóval nagyobb arányban vallanak zsidóellenes nézeteket,
• Szintén növeli a zsidóellenesség valószínűségét a nacionalista, rendpárti, tekintélyelvű társadalmi attitűd, és a másság különböző formáinak (homoszexualitás, kábítószer-fogyasztás, bevándorlás) elutasítása.
• A vészkorszak emlékezete mélyen megosztja a magyar társadalmat: a magyar felelősség kérdéséről éppúgy megoszlanak a vélemények, mint arról, hogy a jelenlegi közbeszédben napirenden kell-e tartani a kérdést. A nyílt holokauszt-tagadó és -relativizáló kijelentések támogatottsága a 2006-os 6-8 százalékról 2014-re fokozatosan 12-15 százalékra emelkedett.
• A magyar lakosság véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a zsidóság második világháború alatti tragédiájáért ki a felelős: 51 százalék szerint Magyarország is felelős, 40 százalék szerint viszont kizárólag a németek. A válaszadók 52 százaléka nem támogatja a Szabadság téri emlékmű felépítését, 34 százalék igen.
• A kormány és a zsidó közösségek közötti párbeszédről megoszlanak a vélemények, abban is, hogy a kormánynak mikor kellene kikérni a zsidó szervezetek véleményét, és abban is, hogy a zsidó szervezeteknek milyen esetekben kellene nyilvános állásfoglalást tenniük.
Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban – 2013. év
A Tett és Védelem Alapítvány célja az antiszemitizmus és a magyar-zsidó együttélés konfliktusainak monitorozása, a problémák kezelése, a szóbeli és tettleges agresszió áldozatainak jogszerű védelme. Az alapítvány stratégiáját az antiszemitizmussal kapcsolatos valós társadalmi attitűdök ismeretében kívánja megfogalmazni, melynek első kutatási területe a zsidó-magyar együttéléssel, antiszemitizmussal, kölcsönös előítéletekkel, tabukkal kapcsolatos attitűdök feltárása a magyar lakosság reprezentatív mintáján.
Az antiszemitizmusról rengeteg szó esik, nagy a félelem, de a fogalom pontos jelentése, tartalma és kiterjedése beszélőtől és beszédhelyzettől függően elasztikusan változik. Tett és Védelem Alapítvány kezdeményezésére Kovács András szociológus szakmai irányítása mellett 2013-ban megvalósult felméréssel a társadalomban tapasztalható antiszemita érzületeket mérte egy 1200 fős mintán alapuló adatfelvétellel, amit a tervek szerint évente két alkalommal megismétlődik.
A megszállás emlékmű és az akörül kibontakozó vita megítélése
Az Tett és Védelem Alapítvány megbízásából reprezentatív felmérést készített a Medián Közvéleménykutató a német megszállási emlékmű és az akörül kibontakozott vita megítéléséről.
Az alapítvány a kutatással azt szerette volna megtudni, hogy a német megszállási emlékmű, a hozzá kötődő történelemszemléleti vita, a kapcsolódó civil és politikai tiltakozás és a zsidó közösség szerepvállalása, illetve a kormányzat vonatkozó reakciói milyen hatást gyakoroltak a közvélemény történelemszemléletére, a 44-es tömeggyilkosságok társadalmi tudatosulására. A kutatás fontos feladata volt ezen felül általában a közösségi tiltakozás eszközének hatékonyságát is vizsgálni: megtudni, hogy milyen mértékben vonta közelebb, vagy távolította el a társadalmat a kérdéstől, az az bármilyen mértékben segítette e a folyamat a társadalmi párbeszéd katalizálását.
